Belenézek a tükörbe, s látom magam,
ahogy egyre jobban hasonlítok a körülettem lévő világhoz.
Idomulok, simulok, helyezkedem.
Nem akarják, hogy ilyen legyen.
Nem akarják, mert nem helyes.
Állj be a sorba, vedd fel az álarcot.
S elfogadnak, ha jól csinálod.
De ha hátat fordítasz, eldobod jelmezed, s magad adod,
kitaszítanak, eltaposnak, s Te ezt elfogadod.
Én elfogadom, sőt! Követelem.
Követelem, hogy ne egyen meg az embert gyártó gépezet.
Köpjön ki a robot, mert hulladék vagyok, s kerüljek a többi szemét köze,
Kik mind levetették álarcukat, s vállalták önmagukat a torz világ felé.