Mi befolyásolja az embereket a másság elfogadásával, vagy diszkriminálásával kapcsolatban?
Az adott kormány?
A média?
A pletyka?
Tudatlanság?
Befolyásolhatóság?
A tudatlanságra szavazok.
Mindennek ez az alappillére. Persze, ennek is több ága (fokozata?) létezik.
Véleményem szerint van az ostoba az ember, és a primitív. Na, meg a konzervatív.
A primitívvel nem tudsz mit kezdeni, mert túlságosan csőlátása van, és hiába próbálod elmagyarázni nekik, hogy a homoszexualitás nem betegség.
Az ostoba talán még a jobbik eset, mert ő mindent elhisz.
Jó lenne egy ostoba ember agyával gondolkozni most, akkor könnyebben menne az írás.
Ugye a rendszerváltást követően kezdtek a témával igazán foglalkozni. Előtte tabunak számított.
Jött a sajtó, és elkezdte boncolni az „ügyet”.
Mivel ez „jó téma”, egyre többet írtak róla. Az emberek előtte nem is nagyon beszéltek a homoszexualitásról, nemhogy olvastak volna róla.
Tehát azok az emberek, akik ebben az időszakban nőttek fel, rettentően konzervatívak voltak.
Konzervatívak, és meggyőzhetetlenek. Én mondjuk már feladtam ezekkel a személyekkel való eszmecserém, mert felesleges. Hiába nem jártatom a számat.
Napjainkban a tömegkommunikációs eszközök befolyásolják legjobban az emberek gondolkodását, értékrendjét. Sajnos…
Dokumentumfilmek, sorozatok, talk-show-k.
Legelőször 1989-ben készült riport Terry Black-kel, majd Friderikusz Sándor műsorában is előjött a leszbikus, és a meleg téma.
Majd, Kepes András készített önálló műsort Zsazsa Taxról.
A kereskedelmi csatornák beindulása utána, szinte mindennapos volt a „meleg” téma.
Pláne, amikor elindultak a valóság-show műsorok. Minden részben helyett kapott egy meleg, vagy egy leszbikus. Mondván, ez feldobja a műsort, és a nézettséget növeli.
Ezeket a műsorokat, a primitívek, és az ostobák előszeretettel nézik, és hiába utálják a homoszexuálisokat,(maguk sem tudják pontosan, hogy miért) megnézik, és hozzájuk állítják a mércét.
Voltak próbálkozások, amikor rádióadók a társadalmi toleranciát növelve indítottak homoszexuális témájú adásokat.
Ezt a sort Zsazsa Tax nyitotta, majd egymás után jöttek a hasonló jellegű próbálkozások.
A modern idők szelének megfelelően Nyugaton már önálló csatornák vannak, ahol csak hasonló témákkal foglalkoznak.(nem pornóra gondolok)
Londonban, Franciaországban, az USA-ban, Belgiumban.
Nyilván mi sosem foguk eljutni erre a szintre. Miért is jutnánk.
Az ezredfordulóra világszerte milliókat, százmilliókat hódította meg az internet.
Ez könnyebbé tette a leszbikusok, és a melegek kitárulkozását. Anélkül, hogy bárki meg tudta volna.
Fel sem kellett fednie magát, mégis böngészhetett a meleg témájú oldalak között.
Persze, nemcsak a homoszexuálisok böngészték az webet.
Így ha rábukkantak 1-1 olyan oldalra, ahol ízléstelen meztelen nőket, vagy férfiakat láttak rögtön ítélkeztek is.
Az időmúltával rájöttek, hogy a leszbikusság jó marketing. Mindentéren.
A csokitól kezdve, a zeneiparig.
2003-ban világhírűvé vált az a 2 orosz lány, akik klipjeikben, és a színpadon is csókolóztak, ölelgették egymást./ T.A.T.U./
Szerintem botrányos, mert 2 kislányról beszélünk. De bejött, és évekig a top lista elején vergődtek.
Madonna&Britney Spears csókja a színpadon is nagyon jó reklámfogás volt. Többször megismételték, és már nemcsak színpadon. Érzékien közeledtek egymáshoz közös klipjeikben is.
Legtöbbünk örömére.
A mesékről ne is beszéljünk. Gondolom, mindenki ismeri a SpongyaBobot.
Nekem a kedvencem volt anno, még amikor itthon nem volt divat.
De miről szól, vagy inkább kiknek szól? Tényleg gyerekeknek?
Személy szerint állandó jelleggel beszívva néztem a mesét, mert máshogy élvezhetetlen.
Olyan elemeket, effekteket tartalmaz, ami nem „megy át” egy kisgyereknek.
Viszont, egy betépett embernek annál inkább.
Készítettek nagyfilmet is belőle, amit itthon nem engedtek a mozivászonra, mert szerintük SpongyaBob és Patrik szerelmesek egymásba.
Igen, ez mindent elárul…
Na, jó! Nem fogok kiakadni, hogy itthon nem láthattam a vásznon emiatt. Valamint amiatt, mert a „fiatalok, drogok hatása alatt nézik meg a filmet”. Hah.
A gyerekek értékrendjét nem feltétlen, illetve nem csak a szülők hozzáállása alakítja ki, hanem a körülöttük lévő környezet.
Minden momentum, minden történés befolyásol minket, ahogy a gyerekeket is.
Van, akit jó irányba, van, akit eltérít. Értem ez alatt a másság elfogadásának toleranciáját.
Amit nehezen tudok feldolgozni, amikor egy egészségügyben lévő nő/férfi jelenti azt ki, hogy betegség.
(Czeizel Endre „szösszenetemet” nem írnám le újra)
Egyszer volt egy érdekes beszélgetésem egy rettentően primitív dokinővel, aki meg volt róla győződve, hogy rendszeres gyógyszeres(!) kezeléssel visszafordítható ez az ÁLLAPOT.
Kérdeztem, hogy milyen gyógyszereket ajánl gyógyulásom érdekében.
Antidepresszánssal kezdte a sorolását…
Nem tagadom, hogy összevitatkoztunk, mert nekem akkor összeférhetetlen volt, hogy egy orvos, miért ilyen primkó. Mára már tudom, hogy a diploma, egy kalap szar, ha unintelligens vagy.
Lehetsz jó orvos, de inkább csak babákon gyakorolj ezzel a hozzáállással.
A jelenlegi kormány? Nem véletlen van hatalmon, az aki…
De nem hiszem, hogy az értelmesebb réteget tudná befolyásolni a „diktátorunk”.
Az alja réteget, persze, de velük nem is tudunk mit kezdeni.
Mindenesetre jövőre választások.
Nem tagadom, aggódom, hogy a Jobbikot szavazza meg a sok ősmagyar őrült.
Ha megszavazzák, akkor készítse elő mindenki a sárga csillagot, és a rózsaszín háromszöget.