Éljenek a szüfrazsettek!

….Régen a férfi jelentette a biztonságot.
Mind anyagi, mind fizikai értelemben.
A nők nem dolgozhattak, így férfi kellett a másik oldalukra.
A nők szavazati joga mindent megváltoztatott……

Köszönhető, a kitartó szüfrazsetteknek.

Kis történelmi bevezető:

„A szüfrazsettek elítélték a nők családon belüli alárendeltségét, és célul tűzték ki a nők nagyobb szerepvállalását a közéletben. Az események csúcspontja kétségkívül 1913-ban és 1914-ben volt. A szüfrazsettek a legtöbb királyi részvétellel zajló eseményt vagy politikai gyűlést gyújtogatásokkal és bombatámadásokkal igyekeztek megzavarni. Mindenki veszélyben volt, aki vendégszeretetével tüntette ki a királyi párt vagy a kormány vezető politikusait. Az állam szimbolikus épületei is célponttá váltak. Iskolákat, templomokat – például a napjainkban elhíresült Rosslyn-kápolnát –, állami intézményeket, lakóépületeket rongáltak meg vagy gyújtottak fel. A mozgalom csúcsán, 1914-ben Emmeline Pankhurst így foglalta össze céljaikat: „Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei.”

A szüfrazsett mozgalom

1897 – Nőszervezetek kampányt szerveznek a nők szavazati jogának törvénybe foglalásáért.

1903 – Emmeline Pankhurst Manchesterben megalapítja a WSPU-t.

1905 – A WSPU Londonba teszi át székhelyét.

1908 – Tömegtüntetéseken követelik a választójogi reformot.

1909 – Az erőszakos események száma ugrásszerűen nő. A kényszertáplálások módszerének első alkalmazásai.

1910–11 – A szüfrazsettmozgalom időszakosan felhagy az erőszakos cselekményekkel.

1912 – Újabb zavargások. Megnő a gyújtogatások száma.

1913–14 – Bombamerényletek és erőszakhullám. Ezeknek az első világháború kitörése vet véget.

1915 – A WSPU feloszlatja magát és Nők Pártja néven működik tovább.

1918 – Választójogi reform. A 30 év feletti nők szavazati jogot kapnak a helyhatósági választások esetében.

1928 – Emmeline Pankhurst halála. Minden 21 év feletti nő általános szavazati jogot kap.

Magyarországon:

A századfordulótól jelentősen megváltozott a nők helyzet és megítélése a társadalomban. Ezt a változást a gazdasági és kulturális tényezők együttes hatása segítette elő. Az átalakulás egyik mérföldköve Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1895. december 19-én kelt leirata, melyet a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett. Ezzel a nők számára lehetővé vált, hogy bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályákra kerüljenek. Az 1900-as évek elejétől 1917 végéig a kormányok több választójogitörvény-tervezetet is kidolgoztak, de ezekben a nők választójoga nem szerepelt. A nők választójogáért folytatott harcát Magyarországon az 1890-ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az 1904. december 18-án megalakult Feministák Egyesülete vezette. Az egyesület alapítója Glücklich Vilma (pedagógus), és talán a legismertebb vezetője még Bédy-Schwimmer Rózsa (újságíró).

A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 őszén alakult Friedrich-kormány programjában szerepel az általános és titkos választójog bevezetése. A kormány 1919. november 17-én az 5985. számú kormányrendelettel új választójogot határozott meg.

A rendelet értemében nemzetgyűlési választójoga van minden férfinak, aki
21. évét betöltötte,
aki 6 év óta magyar állampolgár,
fél év óta ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van,
ennek az életkornak a betöltése előtt is választójoguk van azoknak, akik 1918. évi november hó 1. napja előtt legalább 12 héten át a harctéren arcvonalbeli katonai szolgálatot teljesítettek.

A nők választójogát a férfiakéhoz hasonlóan állapították meg, ám itt kikötötték még az írni-olvasni tudást is.

Az 1920. január 25–26-án tartott nemzetgyűlési választásokon került a parlamentbe az első magyar nőképviselő: Slachta Margit (1884–1974). Képviselőként 1922-ig tevékenykedett (később, az 1945-ös választásokon újra képviselő lett).

Nos, nos, nos!
Ezer köszönet, ezeknek a kitartó feminista Hölgyeknek, akik nem hagyták anno magukat alábecsülni, és harcoltak az igazukért, az igazságért. Ezzel a mi jövőnket is megváltoztatták.

Most nézzünk egy kis kronológiát.

1931 – Bemutatják az első nyíltan leszbikus témájú filmet, a német Lányok az intézetben (Mädchen in Uniform) című alkotást.

1934 június 29. – A „hosszú kések éjszakája”. Letartóztatják a homoszexuális Ernst Röhm-öt is, és mivel nem hajlandó öngyilkosságot végrehajtani, kivégzik.

1936 – San Franciscoban megnyílik az Egyesült Államok első leszbikus bárja, a Mona’s 440 Club.

1937 – Először használják a rózsaszín háromszöget a náci haláltáborokban.

1961 – Magyarország megszünteti a homoszexualitás büntethetőségét.

1982 – Az első Gay Games, Meleg Olimpia megrendezése San Franciscóban, 1600 sportoló részvételével.

1990 március 20. – New York-ban megalakul a Queer Nation nevű szervezet.

1993 – A harmadik meleg jogi felvonulás Washingtonban.

http://hu.wikipedia.org/wiki/LMBT-kronol%C3%B3gia#cite_note-62

Pamparampamm.

Innen már csak fölfelé ível a „pályánk”. Persze, nem Magyarországon, de rengeteg helyen elfogadott a meleg házasság, örökbefogadás etc.

Engem az bánt igazán, hogy szerencsétlen nőknek nem lehetett dolgozniuk, el volt lehetetlenítve az életük.
Férjhez mennek, gyereket szülnek, és háziasszonyok lesznek, míg meg nem halnak szolgálják uraikat.
Hiába a nőket szerette, nem volt mit tenni, mert nem tudta eltartani magát, illetve magukat, mert nem tette lehetővé a törvény.
Szóba sem jöhetett a homoszexualitás kérdése. Fiatalon férjhez adták, és kész.
A férfi volt a biztonság.
Rengeteg titkos kapcsolat született ekkor feleségek között.
Az uraik dolgoztak, Ők meg ilyenkor nyugodtan kettesben lehettek. A gyerekek kint az udvaron, Ők meg bent, avagy kint.
Sokan nem is hallottak a leszbikusságról, ezért talán nem is voltak tudatában annak, hogy Ők szerelmesek egymásba. Mivel nem tudtak a létezéséről, nem tudták mit éreznek.
Mennyire szörnyű lehet egy olyan ember mellett leélni az életet, akit nem szeretsz. Az még hagyján, de undorodsz is tőle. És szerelmes vagy egy nőbe.

Sajnos ez a mai világban is előfordul… Családja válogatja…
Itt is rengeteg nő kényszerül bele egy olyan hetero-házasságba, amibe nem akar, de muszáj.
Hmm…muszáj…Francokat muszáj! Ezek a nők kifelé akarják mutatni, hogy minden „rendben” van velük.
Belül meg…meghalnak…
Nem megyek ebbe bele, mert már boncolgattuk ezt.

Hála a szüfrazsetteknek, feministáknak, aktivistáknak mára már minden nő önálló, és fent tud tartani egy családot. Egyedül tudja nevelni a gyerekét, ha kell, mert az apa egy seggfej.
És 1 nő, a másiknak is ugyanolyan biztonságot tud nyújtani, mint egy férfi. Sőt!
Mivel 2 nő jobban érzi egymást, lelkileg is közelebb áll egymáshoz, nagyobb támasz, mint egy férfi. Tisztelet a kivételnek.

Mára ennyit tudtam összehozni, nyomja a testem a vírus. Csork.