Üldögélek itthon, és nézegettem az eddigi írásaimat, majd megdöbbenve tapasztaltam, hogy M-ről nincs bejegyzés!
Micsoda képtelenség!
Engem már eléggé megismertetetek, de M-et közelről sem.
Tehát, a mai iromány Róla fog szólni.
Kezdjem Ádámtól, és Évától?
Belevágok, maximum törlöm, mert megtehetem.
M. 34 éve látta meg a napvilágot, egy vidéki, konzervatív, mélyen hívő Családnál.
Ez persze kihatott az életére. Ezalatt nem azt értem, hogy katolikus iskolába járt, és minden vasárnap elmorzsolt egy hozsannát a misén.
Hanem a leszbikusságára volt kihatással.
Mint oly sokan Ő is próbálkozott fiúkkal, de kevés sikerrel. Majd 14, vagy 15 éves lehetett, amikor beleszeretett egy huszonéves lányba, aki viszonozta is.
Tartott ideig-órág, amíg a „nagylány” nem talált magának egy pasit, akibe bele is szeretett.
Ezzel a húzásával össze is törte M. szívét. Szegény kis pára.
Na, de ugorjunk az időben, ahol M. éveken át szenvedett egy lány miatt.
Huszonévesek lehettek, és nagyon megkínozták egymást érzelmileg. A másik lány nem volt leszbikus, csak Őt szerette, és más lányt nem. Előfordul, mint olvashattátok már nálam, illetve biztos sokan tapasztaltátok is.
Össze-vissza csalták egymást. M. fiúval is, lánnyal is, mert még nem tudta, hogy pontosan melyik nem iránt érez komolyabb vonzódást.
Zavarodott volt, és a gondjait senkivel nem tudta megbeszélni, mert, ha a Családja megtudta volna, elkergetik. Barátainak nem merte elmondani, mert félt a kirekesztéstől.
Patt helyzet, ahol csak magára számíthatott. Arról nem is beszélve, hogy M. 19 éves volt, amikor Anyukája meghalt. Itt maradt 2 férfival, az apja, és a bátyja személyében. Ő lett a kereső, a házvezetőnő, a minden.
Évek teltek el, amikor a lány bejelentette, hogy hagyják a francba az egészet. M. szíve újra összetört.
Majd megismerkedett egy fiúval, akivel 4 évig élt együtt. /BORZASZTÓÓ!!!/
Eleinte a szülői házban éltek, de később elköltöztek Pestre.
(Utóbb kiderült, hogy egy boltba jártunk vásárolni. Talán találkoztunk is?)
M-nek szörnyű évei voltak, de hitt abban, hogy jobb lehet, és lehet, hogy mégsem leszbikus.
Mindenki örül, mert férfival él együtt. Hurrá!
Csak arra nem gondolt senki, hogy a lelke egyre jobban sérült napról-napra.
A pasi, igazi pasi volt. Igazi here.
„Hol a vacsorám?”
„Hol a söröm?”
„Hol vagy?”
Stb..
A szex… na a szex… el tudjátok képzelni, hogy mit élhetett át M.
Oké, tudom, hogy nem tartottak pisztolyt a fejéhez, hogy ’Te most pasival fogsz élni.’
Én nagyon tisztelem ezért,- megjegyzem, hogy a gondolatra is felfordul a gyomrom, hogy férfival élt 4 évig- és nagyon sajnálom is.
Majd a fickó bejelentette, hogy költözzenek el külföldre. Egy messzi-messzi galaxisba…
Már mindent elrendeztek, a pasi elrepült előbb, hogy elintézze a kinti dolgokat, amikor M-et, mintha megcsípte volna egy láthatatlan manó, hogy utána ne menjen. Hála annak a manónak, köszi-köszi!
M. telegrafált egyet több 1000 km-re, hogy közölje döntését. Hah!
Ez volt az a pont, amikor már Ő is kimerte jelenteni, hogy leszbikus.
De ez a pont, nem volt egyenes arányos azzal, hogy az itthoniaknak is elmondja.
Titok maradt.
Mit ad Isten, jelentkezett a lány, akivel évekig kínlódtak, hogy Ő meg most jutott el arra a pontra, amikor rájött, hogy nagyon szerelmes M-be, és kezdjék újra.
Milyen ironikus.
Ekkor már M. túl volt rajta, de belement.
Eltelt egy kis idő és megismerkedett a ribanccal. (Továbbiakban R.) Emlékeztek?
1. rész
KedvesM!
2. rész
KedvesM! part II.
R-nek szintén volt barátnője, ahogy M-nek is. De nem zavartatták magukat, és összejöttek.
Nagy volt a szerelem. Nem is értem, hiszen R. egy pszichopata. A barátnőjét többször megverte, zsarolta, stb. Az exekkel sem volt másképp.
M-et nem bántotta fizikailag soha, de lelkileg annál inkább.
(Illetve, egyszer igen. Szakításunk előtt, elment a munkahelyére, dührohamot kapott, és sípcsonton rúgta M-et, akinek napokig a szivárvány színeiben pompázott a lába. Nem reagált agresszióval, az agresszióra, mert tudta, hogy akkor R. szétveri a berendezést.)
Ígéretek, ígéretek hátán. Bujkálás, hazudozás, és tömény lelkiismeret furdalás.
Na, nem R. részéről. M. nagyon jó barátnője volt R. Párja.
Sokszor mentek négyesben szórakozni, kirándulni, nyaralni.
Én sem vagyok piskóta, de nekem ez túl bizarr.
Rengeteget veszekedtek a Párjaik szeme láttára. Hülye az, aki ezt nem vette észre.
Észre is vették, mint kiderült. De senki nem szólt egy szót sem. Mégis hülyék?!
3 évig tartott a l’amour, utána jöttem én a képbe.
Az utóbbi 2 évben sok minden kiderült R-ről. Többek között az is, hogy M-et is csalta, ahol lehetett.
Annak a nőnek, az a hobbija, hogy női/férfi szíveket törjön össze.
Otthon a falba strigulákat húz, és minden egyes vonalka után, ördögi kacajt hallat.
Amikor leesett a tantusz R-nek, hogy M. és köztem komoly a kapcsolat, megijedt, és elmondta a barátnőjének, hogy 3 évig csalta M-mel. Anyád!
Mit gondolt? Hogy M. megy, és a karjaiba zuhan örömében? Megszívta.
Viszont emiatt a barátságuk tönkrement.
Ahol, persze Ő is ugyanolyan hibás volt, mint a ribanc, és ezzel Ő is tisztában van.
Szerencsére már szent a béke, és megittuk a pertut 1x, 2x, 3x, 4x, 5x….
A lényeg, a lényeg, hogy nem kell sok ész rájönni arra, hogy M-nek én vagyok első normális Párja. Heh.
Sokáig tartott, míg ledöntöttem a bizalom falait, de nem szeretem feladni a kitűzött célokat, ezért leromboltam.
Persze, sokszor féltékeny, mert az én múltam sem fényes, és csapták be elégszer, hogy néha kicsit bizalmatlan legyen.
De 2 perc beszélgetés után megnyugszik, és tudja, hogy semmi oka az aggodalomra.
Magának való, kicsit antiszociális, nem a társaság középpontja, és nem szereti, ha valaki feleslegesen beszél.
Magas, vékony, és kis szarkalábbakkal rendelkezik a szeménél, amit én imádok. (Bocsi M.) Perverz?
Gyönyörű szemei vannak, amik beszélni tudnak, tökéletes alakja, tökéletes mellmérettel párosul.
Nem szeretem a nagy ciciket. Nem, nem kicsi a melle! Jaj, mit kapok ezért… pont jó!
Hosszú comb, és kerek popsi.
Hullámos, vállig érő barna haj, és helyes kis fülek.
M. a dominánsabb a kapcsolatunkban.
Pl.
Ő felügyeli a pénztárcánkat, mert ha rajtam múlna, éhen halnánk. Ezáltal Ő vásárol kaját, piát, stb.
Nyilván, én is ott vagyok, de én csak csendben követem, és cipelek. Néha a pólóját húzogatom, hogy ezt, az azt kérek.
Ő fizeti be a csekkeket. (Kivéve a telefonszámlám, azt nem hajlandó. Horribilis összeg tud lenni.)
M. főz, mivel én nem tudok. Bár, már sok mindent megtanultam, de jobb a békesség. Én inkább takarítok.
Nem vagyok egy háziasszony típus, de mindent meg kell tanulnom, ha nemsokára bébink lesz.
Ja, és, ha alszik, ne zavarjátok, mert lefejel, vagy behúz egyet, de jobb esetben csak megrugdos.
Ha előbb fekszik le, mint én, akkor úgy kell bebújnom mellé, hogy fel ne ébredjen, mert biztos, hogy leharapja a fejem.
Szegény P., az eb eleget kap éjjelente.
Néha muszáj nekem is kicsit megrugdosnom.
Nos, Ő az én Szerelmem.
Koszonjuk, kedves Toled! 🙂
Jajj istenem ennèl aranyosbbat mèg nem láttam. Szereted ès a legszebb hogy azèrt szereted amilyen 🙂 Sok sok boldogságot nektek. Inspiráló a szerelmetek.
Nem linkelhetsz Kedveském! 🙁 🙂