(Gyors állapotjelentés)
Jelentkezem…tehát az első beavatkozás sajnos nem járt sikerrel. Túl szép lett volna, hogy igaz legyen. Így is mesébe illő az egész. Várat magára a világ legszebb, és legokosabb kisfia/kislánya.
A mi hibánk, mert rosszul csináltunk. Rá voltunk nagyon feszülve, és rossz „szerszámot” használtunk.
Az ember, a hibáiból tanul. Mi tanultunk, ezért beszereztünk nagyméretű pipettát. Isten áldja, aki gyártja ezeket!
Igyekszem nem merev, és ideges lenni, a következő „egyesüléskor”, amire jövő héten kerül sor.
Na, de, hogy is volt?
Természetesen produkáltam a beágyazódás jeleit, érzékeny nő lévén, simán érezhetem, ha ez megy végbe. Éreztem is, csak kár, hogy pszichésen. Elég nehéz nem erre koncentrálni, miközben tudatos az egész, és az időpontokkal is tisztában vagy. De, ígérem, hogy legközelebb igyekszem lazulni. Hah, mintha ez olyan könnyen menne.
Az akció utáni 15. napon vettünk tesztet, de tudtam, hogy mi lesz az eredmény. Ennek ellenére bíztunk a 2 csíkban.
Izgatottak voltunk, mind a ketten, hátha játszik velünk a pocakomban valaki. Nem játszott.
Jedi erőnk nem volt elég ahhoz, hogy 2 csíkot szuggeráljunk a tesztre.
Nyilván, csalódottak voltunk, de nem lepődtünk meg. Az egyik TündérKeresztanya (Itt olvashatsz róla bővebben) segítségével sikerült beszereznünk egy spécibb cuccot. Heh.
Miután már biztosra tudtuk, hogy nem vagyok várandós, izibe’ be is kaptam egy fájdalomcsillapítót. Ugyanis a derekam megint rakoncátlankodik. Bár, ez enyhe kifejezés, mert elég nagy az esély rá, hogy meg kell műteni. De van fény az alagút végén…lehet, hogy „csak” egy durva gyulladás van a szervezetemben. Ez kiderül jövő héten. Amennyiben, műtét, félő, hogy el kell halasztani a baba-projectet. Vagy későbbre tenni a műtétet. Inkább erre szavazok. Kemény vagyok, mindent kibírok.
Mi a csattanó?
Az, hogy M. is teherbe fog esni. Legalábbis megpróbálkozunk vele. Miért? Hogy jött ez ilyen hirtelen?
Nem új keletű, mert szó volt róla, csak meg akarta várni, míg én meg nem szülöm a babánkat.
De, most úgy hozta a sors, hogy év elején nála is elkezdjük a beavatkozásokat.
Elmagyarázom.
Erről még nem beszéltem, mert ehhez meg pláne nincs semmi közötök, de most kénytelen vagyok.
M-nek több nőgyógyászati műtéte volt az elmúlt 2-3 évben. A legelsőnél, majdnem ott is maradt, mert egy dilettáns „orvos” félrekezelte.
1 hete mentőt kellett hozzá hívnom, akkora fájdalmai voltak. M. nem nyafogós, tehát, ha valamije fáj, akkor az komoly.
Egy szó, mint száz, novemberben megint műteni kell.
Azt mondta neki a nőgyógyász, hogy a műtét után szülnie KÉNE, mert valószínű, hogy nem ez lesz az utolsó. Viszont, a következőnél, már nem marad a bal petefészkéből semmi….
Istenem, de rossz ezt leírni.
Ennek fényében, M. elhatározta, hogy nincs mit tenni, szülni kell. Van pár hónapja ezt feldolgozni.
Mind a ketten tudjuk, hogy megbánná, ha nem vágna bele. Lehet, hogy most nem érez akkora indíttatást arra, hogy szüljön, de amikor igen, akkor már késő lesz. Erős lenne azt mondani, hogy muszáj, de mégis mondom.
Mellesleg, az elején volt szó erről, hogy együtt lennénk terhesek. Sok szempontból ez pozitív is.
Nem lesz nagy korkülönbség, és olyanok lennének, mint az ikrek. Így M. sem érezné magát háttérben. Mindenkinek meg lenne a maga gyereke. Heh.
Most itt tartunk.
Ti is úgy gondoljátok, kikészít engem/minket az a vidék? M-et nem annyira, mert Ő itt nőtt fel.
De én, igazi pesti picsa vagyok. Amióta ideköltöztem, csak a baj van. Az elmúlt pár hónapban kétszer voltam kórházban, és minden hétre jut valami nyűg. Az egyetlen boldogságom itt, M., és P., az eb.
Na, meg a Törpék, akikkel napközben vagyok.
Öröm, az ürömben: A házat megvettük Pesten! Legkésőbb április elején költözünk. Leghamarabb, ha 3-4 hónapos terhes leszek. Most vasárnap megyünk ebédre az ELŐZŐ tulajokhoz. Megmutatják a környéket, mi hol van. Orvosi rendelő, posta, óvoda, iskola, fogászat, bolt, zöldséges, állatorvos, etc.
Ez a hír boldogsággal tölt el, de ez akkor lenne 100%-os, ha megfoganna a gyermekem. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a következő „aktus” sikeres legyen, és végre megtermékenyüljön az a fránya petesejt.
Mai jó tanács: Mindennek nézzük a szebb, jobb, pozitívabb oldalát!
Viszlát!
