A múltkori bejegyzésem igen erősen elgondolkoztatott. Ahogy említettem, a lányom pillanatokon belül folyékonyan fog beszélni. De már most is simán elmondja, hogy kik veszik körül. Ami nem lenne probléma, ha nem Magyarországon laknánk. Megmondom őszintén, hogy aggódom. Nem magam miatt, nem is a felém, felénk irányuló szempárok miatt. Féltem a csajokat. Gonoszak a gyerekek, de nem gonoszként jöttek a világra, hanem az unintelligens szüleik nevelték beléjük az effajta magatartást, hozzáállást. A legjobbat akarom a lányoknak és a legjobbat akarom S. lányainak. Még a bölcsődében valószínűleg nem fog kiütközni, hogy két nő nevel két gyereket. De a nagylány, már hatodikos. Továbbiakban hívjuk Cukinak. Cukinak vannak barátai, állandóan bandázik. Jönnek fel a barátnői és gőzöm sincs, hogy mit mond nekik, hogy ki vagyok én, és ki ez a kis 20 hónapos finom lény. Megkérdeztük, de azt mondta, hogy nem kérdeznek semmit. Nyilván ezt nem hisszük el. Szívesen leülnénk vele beszélni, de nem az a típus. Gyerek még. Tisztában van a helyzettel, ez kétségtelen. Természetesen nem akarjuk, hogy bármi atrocitás érje az iskolában. Tartok tőle ez elkerülhetetlen, ahogy az én lányomnál is. Csak nála nem hónapok kérdése, hanem évek. Ne legyen igazam, de nem kergetek illúziókat. Itt nem az a kérdés, hogy tartsuk titokban, –mert az esélytelen- hanem, hogy védjük meg a gyermekeinket.
Mind tudjuk, sokan azt gondolják, az azonos nemű párok által nevelt gyermekek között gyakrabban ”előfordul” a homoszexualitás. Ki kell ábrándítsam ezeket az intelligens, felnőtt, érett gondolkodású embereket. Nem így van. Ezeket kutatások, kérdőívek, interjúk is alátámasztják. Na meg az élet! Kérdezek valamit: A heteró pároknak miért nem csak heteró gyerekeik vannak? Én miért nem vagyok akkor heteroszexuális? A leszbikus/meleg szülő gyermekei miért nem leszbikusok/melegek? Hiba a rendszerben…bip-bip
„Például Huggins (1989) összehasonlító vizsgálatában a leszbikus szülők gyerekei közül senki sem azonosította magát melegként vagy leszbikusként, de egy heteroszexuális anya gyermeke igen. Ez utóbbi különbség nem volt szignifikáns.”
Miért kell Magyarországon jobban szégyellni a szerelmet, mint az alkoholizmust, vagy a gyermekbántalmazást? Miért küldik ki a szivárványcsaládokhoz azonnal a gyámügyet, ha az alkoholista apához nem?! ( Egy olvasóm írta pár héttel ezelőtt, hogy náluk ez történt.) Félreértés ne essék, én egy percig sem szégyellem. Én azt szégyellem, hogy egy olyan országban élünk, ahol a fontossági sorrenddel súlyos problémák vannak.
A meleg párok gyermekei mentálisan, fizikálisan is ugyanolyan egészségesek, mint a heteroszexuális szülők gyermekei. A szüleik által! Az már más kérdés, hogy a környezetük milyen viselkedést tanúsít irányukba. Én mindenképp bevezetném, már óvodáskortól kezdve, hogy a pedagógusok továbbképzésen részesüljenek, hogy ha ilyen „helyzet” áll fenn, akkor megfelelő hozzáállással oldják meg a csoportban, osztályban felmerülő problémákat.
Vajon 50 év múlva más lesz a helyzet itthon? Azért 50 évet írtam, mert kb. ennyivel vagyunk elmaradva a többi fejlődő országtól. A skandi országokat bele sem értve. Ha csak arra gondolunk, hogy már Szlovéniában is legális az azonos neműek házassága.
S. mindig azt mondja, hogy ez csak egy papír, amitől nem változik semmi. Itthon nem, persze. De nekem ez sokat jelent.
Elmentem egy multihoz dolgozni, ahol kőkemény etikai kódex van. Tehát, ha én pride zászlóval a hátamon megyek be holnap dolgozni, akkor sem történik semmi. Nem magyar cég, természetesen. Nyilván nem fogok így megjelenni, csak jó érzés, hogy ha pl. a karácsonyi bulin megjelenhetek a Szerelmemmel, anélkül, hogy feszélyezve érezném magam. Nem kétlem, hogy szóbeszéd tárgya lennénk, na de bumm.
Az a baj, hogy minimális bizodalmam sincs az országban, a hazámban. Jönnek a választások… ha nem lenne ennyire dilettáns a bal oldal, akkor összefogna az összes „mikro-párt” és lenyomnák a narancsokat. De addig, amíg ezek képtelenek együttműködni, addig lőttek az egésznek. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a 2018-as választásoknál nem az a kérdés, hogy ki nyer, hanem, hogy meg lesz e megint a 2/3. Ki a bánat szavaz még a fideszre?!?! Nyíltan köpi szembe a magyar népet. Réteges bőr van a képükön.
Most fura lesz, amit írok. Meghallgattam Vona Náci Gábor valamelyik parlamenti beszédét a minap. Baromi jól beszélt. Milyen szomorú, hogy egy náci. Milyen szomorú, hogy Magyarországon a második legnagyobb párt belelőné a Dunába az összes LMBT embert, zsidót, cigányt, külföldit…etc. 21. század háló!
Vannak dolgok, amiket sosem fogok megérteni. Ezek a tanult, intelligens (muhaha) politikusok miért nem fogják fel, hogy vannak dolgok, amik nem választhatóak. Zsidónak, romának születtem. Ez adott. Leszbikus vagyok. Jelzem, hogy ez is adott. Nem, nem álltam sorba a jegyemért a homoszexuálisok táborába. És hiába küldesz átnevelő táborba, vagy locsolsz le szentelt vízzel keresztet tartva felém, ez nem változik meg. Neked barna a hajad? Fúj! Igen, azt be lehet festeni, kezeld tünetileg a problémáidat. Sajnos sokan kezelik hasonlóképpen a „másságukat”. De persze, kergessük a gyerekeket(!) öngyilkosságba, csak mert a szerelme azonos az ő nemével. Vagy hajtsuk bele egy kényszer heteró házasságba a leszbikus nőket, meleg férfiakat, hogy megfeleljenek a TI elvárható társadalmi normáitokba. Basszátok meg, hát nem! Ezt mondom én, de sokan nem merik ezt mondani és az életük egy forintot nem ér. MIATTATOK!
Mi a fontos? Potyogtatni a magyar gyerekeket. „Amit Isten ad”. Szüljetek Ti, férfiak! Tessék csak! Rohadt könnyen dumáltok. Egész nap nem vagytok otthon, mert épp tönkreteszitek több millió ember életét. Az asszony meg legyen otthon évekig. Neveljen 120 gyereket, mosson, főzzön, takarítson és elégítsen ki. Azért azt megjegyzem, hogy vannak olyan nők, akiknek ez megfelel. Áldásom rájuk, nem érdekel. De akkor Titeket se érdekeljen már, hogy velem mi van.
Ja! Mi van akkor, ha a nagy magyar anyáitok NE ADJ ISTEN, meleg gyermeket hoz a világra? Az ciki, nem? Le a Taigetoszról?! Le hát, majd szül másikat, hátha nem lesz selejtes.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: